2015. január 5., hétfő

Miért nem voltam tüntetni az Operánál?

Elfogyott a karácsonyi bejgli, egy kicsit kiolvadt, hogy aztán rosszabbra forduljon az idő, és megvolt az első 'tömegdemonstráció'. De már nélkülem. A karácsony előttieken még kinn voltam (amikor tudtam) de ezen nem voltam ott és a későbbieken sem leszek ott.
Mert kiábrándultam. Mert elegem van. Mert megindult a politikai "kaszting" a következő megváltóért. Mert az emberek már megint felülről várják a messiást és az ukázt, hogy hogyan tovább. Mert olyan kétségbeejtő sötétség van a fejekben, mint egy egyszerű fideszes kobakjában.
Csak azért, mert nagy a néphirig (jogosan!) és a kiváltságos elöl-menetelők maguk közül pajzsra emeltetnek velünk valakit, még nem fog megbukni a harmadik Orbán-kormány. Betojnak egy kicsit, remegő szájszéllel mantrázzák a baromságaikat egy ideig, aztán lecseng az egész és ugyanott leszünk, ahol indultunk. (Milla, valaki?)
Mindeközben egy párhuzamos realitásban Várady Zsolt kiszállt a demonstrációk szervezéséből hogy több ideje legyen építeni a belengetett honlapot - és ez egy vezető hír volt az Indexen. Sok sikert kívánok neki a fejlesztéshez, de őszintén szólva szerintem ez egy pótcselekvés. Nincs szükség ilyen eszközökre, egyszerűen a meglévőket kéne használni: Facebook, Google.
Nem ördögtől való ötlet az, amit a Fidesz létrehozott a polgári körökkel. Mindenhol ott voltak, de tényleg. (Az megint más kérdés, hogy a kontroller csatlakozója ott volt mindegyiknek a tarkóján, hagyjuk is.) Nem kell mást tenni, mint a közvetlen környezetünkben, kerület, város, falu, akármi, személyes kapcsolatok alapján megkeresni a hasonló véleményen lévő, dühös embereket és ELKEZDENI FOGLALKOZNI A HELYI POLITIKÁVAL! (Az országos szintet felejtsük el, mindenki itt bukott el: felülről akartak mindent megszervezni.) Rendszeresen beszélgetni a helyi ügyekről - erre kiváló terep a Facebook, csoportokat is létre lehet hozni - és személyesen is találkozni, összeülni, nem csak 'megosztani' meg 'tetszikelni' - a hashtag aktivizmusból nem lesz még énekes halott sem. És természetesen el kell kezdeni belefolyni a helyi ügyekbe, bázist építeni. Ezzel párhuzamosan el lehet kezdeni keresni hasonló csoportokat a környező falvakban, városokban, kerületekben és ELKEZDENI VELÜK KOORDINÁLNI, EGYÜTTMŰKÖDNI, INFORMÁCIÓKAT ÉS ERŐFORRÁSOKAT MEGOSZTANI! Ehhez kiváló terep a Google. Levelezőlistát elég könnyű kreálni, de nem kell mindenkit meg az öreganyját meghívni, csoportonként egy-két ember bőven elég a sikeres szervezkedéshez. Ha a területi együttműködés megvalósult, akkor el lehet kezdeni magasabb (megyei, regionális) szintű koordinációban gondolkodni, de semmiképpen sem országos hálózatban - a recept ugyanaz: levelezőlista szervezeti egységenként egy-két emberrel, akik a kétirányú információáramlást biztosítják. Az országos hálózat ugyanis a legutolsó lépés, addig viszont dolgozni és gondolkodni kell minden résztvevőnek, és lejárnia a lábát. Ez viszont egyvalamit segítene elő: kialakulna egy politika iránt érdeklődő, politikával foglalkozó helyi szintű véleményvezér réteg, ahonnan azok emelkednének ki akik tényleg hozzátesznek az egész mozgalomhoz és nem csak felülről kinevezett helyi bólogatójánosok.
El kell felejteni azt, hogy kiáll valaki és megmondja hogy mi merre hány méter és merre van a Kánaán. Ahogy azt is el kell felejteni, hogy ha elegen ordítjuk sokáig, hogy "Orbán, takarodj!" akkor a fent nevezett szedi a sátorfáját és átköltözik egy Moszkva melletti dácsába a pereputtyával egyetemben. Tenni kell azért, hogy úgy érezze, kellemesebb az orosz tél, mint a magyar.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése