Nem akarom kisebbíteni az esetleges fájdalmat, de nézzük meg objektíven, mi történt. Az áldozat: 25 éves, jó megjelenésű, rendezett életű, fehér nő; foglalkozása: rendőrségi pszichológus. Ennyi elég volt, hogy bekerüljön az országos média fősodrába, mindenki vele foglalkozzon és hogy 'halál'-t kiáltsanak a gyilkosára (gyilkosaira). Nem kisebbíteni akarom a tett jelentőségét, de ha egy hasonló korú, hasonló megjelenésű, napszámosként dolgozó cigány nőt gyilkolnak meg, hol marad a társadalmi felháborodás?! Mindenki elintézi egy legyintéssel, hogy 'Ezek ilyenek' és az eset talán(!) bekerül mínuszos hírként a helyi lapokba. Sajnos ilyen a média természete: mi tettük ilyenné. Hiszen azon jobban meg lehet döbbenni, hogy megölnek egy 'kvázi rendőrt' (Már senki sincs biztonságban!), mint azon, hogy egy kisemmizett szerencsétlentől elvesznek még valamit.
Summa summarum: egy mezei gyilkosságot jól felfújt minden érintett szereplő.
A halálbüntetés visszaállításáról szóló álvitáról meg... Az európai konszenzus része a halálbüntetés tilalma. A nagyon súlyos cselekményeket elkövető visszaesőket elzárjuk a társadalomtól nagyon hosszú időre, akár örökre, de meg nem öljük. Ezt az élethez való jogból és annak felsőbbségéből vezette le a nemzetközi közösség és a magyar Alkotmánybíróság - az AB első döntései között volt a halálbüntetés alkotmányellenesé nyilvánítása. (És mint 2007 óta tudjuk, az AB ítéletei kötelezőek, alóluk nincs kibúvó - Orbán Viktor bölcs szavai ellenzékben.) Ebben a témában létezik számos nemzetközi szerződés, nem keveset közülük Magyarország aláírt és ratifikált. Ha a halálbüntetést mégis visszaállítaná a jelenlegi kormány, akkor nyugodtan elrepíthetnék az egész országot hátsó Mongóliába, mert nem csak az EU-ból, de az egész civilizált európai kultúrtérből kiiratkoznánk egyetlen tollvonással. Ezért álvita ez: a Fidesz gesztusokkal akar szavazatokat szerezni a jobbszélről, abban a biztos tudatban, hogy nem fog semmit sem tenni a témában, mert azzal magának (is) ártana nagy mértékben. Továbbá még egy ok, amiért mutogathat az EU-ra, mint nagy, gonosz külföldi entitásra, ami nem engedi megcsinálni azt, amire a kétharmad szerint a népnek igénye van.
A gyakorlati oldalról megközelítve: nézzük meg az USA rendszerét. Mire oda jut egy elítélt, hogy a kivégzésére kísérik, túl az első- és másodfokú tárgyaláson, rengeteg per-újrafelvételi kérelmen, és esetleges új eljáráson. Ez változó időintervallumot ölel fel, de ez alatt a rendszer biztosra tudja mondani, hogy valaki elkövette-e azt, amivel vádolják, vagy sem. És még így is vannak ártatlanul kivégzett emberek! A halálbüntetés a végrehajtás utáni megmásíthatatlanságából fakadóan nem jó büntetés. Hiszen hiába a tökéletes rendszer, hiába a tökéletes eljárásjogi kódex és jogi szabályozás, a rendszer fogaskerekei emberek, akik hibázhatnak. És egy olyan eljárásban, ahol ember(ek) élete a tét, nincs helye hibának. Ha ártatlanul bebörtönöznek valakit, akár hosszú időre és kiderül az ártatlansága, van lehetőség a kompenzációra. De a halálbüntetés végrehajtása után már csak széttárhatja az ember a karjai: Ez történt, legközelebb jobban figyelünk. Továbbá - szerintem - a halálbüntetésnek elrettentő erőt tulajdonítani ostobaság. Ha ott lebeg az elkövető feje fölött Damoklész kardjaként a halálbüntetés lehetősége, nem fog tanúkat hagyni maga után, hogy könnyebben küldjék a kivégzőosztag elé vagy a villamosszékbe. Természetesen lehet sorolni statisztikákat, hogy azokban az államokban, ahol a halálbüntetés érvényben van, mennyivel kevesebb a bűncselekmény (nem igaz - FONTOS LINK! - 100.000 lakosra jutó gyilkosságok száma államokra és évekre lebontva), de azt is meg kéne nézni, hogy ahol van halálbüntetés, mennyivel erőszakosabbak a bűnelkövetők. A saját vér- és bosszúszomjunk kielégítése és a szemet szemért elv logikájának megtartása nem kielégítő akkor, ha a fentiek miatt mások kárt szenvednek - a linkben lévő statisztika pedig pont ezt bizonyítja.
És végül néhány szó a magyarországi alkalmazásról. Jelenleg a bírósági rendszer ha nincs is romokban, de a politika úgy szól bele, ahogy nem szégyell. Egy ilyen irányított bírósági rendszerben akarjuk megadni a politikának a jogot, hogy azt végeztessen ki, akit akar? (Longshot, de ez lehet a vége.) Továbbá: kutassuk már elő Kaiser Edét! Ugyan már nem Mórért ül, de 2002-2003 környékén mindenki a fejét akarta. Akkor mi lett volna, ha a kivégzése után derül ki a tettesek kiléte? Ugye?
Az emberi élet szent és sérthetetlen, függetlenül a körülményektől. Ez európai konszenzus. Aki ez ellen a konszenzus ellen ágál, ELLENED ágál. Hiszen mindig csak egy kicsit vesznek el a szabadságodból, így a végén már önként hajtod a fejed az igába.
És a zárógondolat Gandhitól:
"A szemet szemért elv csak oda vezet, hogy az egész világ megvakul."
Mélyen egyetértek. Kivéve az élethez való jogot, az nem mindenkinek jár. Ellenben tény, hogy nagy visszaélések lennének.
VálaszTörlésViszont nem kell, hogy cigány legyen az áldozat, egy teljesen "egyszerű" fehér, harminc év körüli nőt sem kapnak föl... És ez az ami gusztustalan. Függetlenül attól, hogy sajnálom az áldozatot.
Bár egyes esetekben bizonyos körülmények valóban megkérdőjelezhetővé teszik, az élethez való jog ugyanúgy az emberhez tartozik a születésétől fogva, mint teszem azt a bal lába.
VálaszTörlésTovábbá szerintem nagyobb elégtétel egy 2X3-as cellában letöltött élet, mint egy 15 éven keresztül húzott-halasztott majd végül 5 percben végrehajtott kivégzés.